Általános szállítási feltételek

§ 1. alkalmazási terület

(1) A fiss Klaus Friedrich e.K. Hauptstraße 8, 73650 Winterbach ("fiss") a Németországban székhellyel rendelkező vállalkozókkal, közjogi jogi személyekkel vagy közjogi különalapokkal kötött üzleti ügyletekben a szállításait és szolgáltatásait kizárólag a jelen általános szállítási feltételek ("ÁSZF") alapján nyújtja, kivéve, ha az egyedi szerződésekben másként nem állapodtak meg. Amennyiben a következőkben teljesítésre vagy szolgáltatásra történik utalás, ez alatt a fiss által az ügyfélnek nyújtott mindenfajta szállítást és szolgáltatást kell érteni.

(2) A fiss nem nyújt a BGB 13. §-a értelmében vett szolgáltatásokat fogyasztóknak. Az (1) bekezdésben említett szolgáltatásokkal kapcsolatban az ÁSZF vonatkozik minden szerződéskötést megelőző, valamint minden jövőbeli szerződésre is, még akkor is, ha azokról nem született kifejezett újbóli megállapodás.

(3) Amennyiben az ügyfél nem kívánja elfogadni az ÁSZF-et, ezt előzetesen írásban kell közölnie a fiss-szel. A megrendelő vagy harmadik személyek ettől eltérő (beszerzési) feltételei ellen kifogást emelünk. Ezért a megrendelő vagy harmadik fél feltételei akkor sem érvényesek, ha a fiss az egyedi esetben külön nem kifogásolja azok érvényességét, vagy ha a fiss olyan levélre hivatkozik, amely a megrendelő vagy harmadik fél feltételeit tartalmazza vagy azokra hivatkozik.

§ 2. fogalommeghatározások

A jelen ÁSZF alkalmazásában az alábbiak a következők

1. "Megrendelés" a megrendelő kötelező érvényű ajánlata szerződés megkötésére;
2. "Egyedi szerződés" a jelen ÁSZF alapján egyedi esetben megkötött szerződés;
3. "Kardinális kötelezettség": olyan, a szerződés szempontjából lényeges kötelezettség, amelynek teljesítése az egyedi szerződés megfelelő teljesítésének előfeltétele, és amelynek betartására a megrendelő számíthat, és amelynek nem teljesítése a szerződés céljának elérését veszélyezteti.

3. § Egyedi szerződés

(1) Egyedi szerződés és így az egyes szolgáltatásokra vonatkozó szerződéses kötelezettség a fiss megrendelés visszaigazolásával, jogerős cselekménnyel jön létre, különösen, ha a fiss a megrendelést követően megkezdi a szerződés szerinti szolgáltatás nyújtását, vagy azzal, hogy az ügyfél elfogadja a fiss kötelező érvényű ajánlatát. A fiss termék- és szolgáltatásleírásai még nem minősülnek kötelező érvényű ajánlatnak.

(2) A megrendelések 14 napig kötik az ügyfelet.

(3) A fiss fenntartja a tulajdon- és szerzői jogokat a fiss által benyújtott valamennyi ajánlatra és költségbecslésre, valamint az ügyfél rendelkezésére bocsátott rajzokra, illusztrációkra, számításokra, prospektusokra, katalógusokra, modellekre, szerszámokra és egyéb dokumentumokra és segédletekre. A megrendelő ezeket a tételeket a fiss kifejezett hozzájárulása nélkül sem önmagukban, sem tartalmilag nem teheti hozzáférhetővé harmadik személyek számára, nem hozhatja nyilvánosságra, nem használhatja fel saját maga vagy harmadik személyek útján, és nem sokszorosíthatja azokat. A fiss kérésére az ügyfél köteles ezeket a tételeket teljes egészében visszaszolgáltatni a fiss-nek, és az esetlegesen készített másolatokat megsemmisíteni, ha azokra a rendes üzletmenet során már nincs szüksége, vagy a tárgyalások nem vezetnek szerződéskötéshez.

§ 4. A fiss által nyújtott szolgáltatások tartalma

(1) A fiss által nyújtott szolgáltatások konkrét tartalma az egyedi szerződésből, valamint a szerződés esetleges elfogadott módosításaiból és kiegészítéseiből következik.

(2) A fiss jogosult a megállapodás szerinti szolgáltatásnyújtástól való kisebb eltérésekre, amennyiben azok nem rontják a szolgáltatás minőségét és a megrendelő számára ésszerűek.

(3) A termékleírások, ábrázolások, tesztprogramok stb. teljesítményleírások, és nem jelentenek tulajdonságokra vonatkozó garanciát. A jótállásnak írásban kell történnie ahhoz, hogy érvényes legyen. Hatályosan csak a tulajdonos vagy a fiss kereskedelmi vezetése nyilatkozhat. A fiss más alkalmazottai nem jogosultak garanciát vállalni.

(4) Amíg a fiss által nyújtott szolgáltatások az ügyfél számára ingyenesek, addig a fiss által nyújtott szolgáltatások kizárólag önkéntes jellegűek, és az ügyfélnek a fiss-szel szemben semmilyen követelése nincs a szolgáltatások folytatására. a fiss fenntartja a jogot, hogy az ingyenes szolgáltatásokat bármikor, előzetes értesítés nélkül megszüntesse.

(5) A fiss a szolgáltatásait harmadik személyeken keresztül is nyújthatja.

§ 5 Árak, járulékos költségek

(1) A fiss szállításainak és szolgáltatásainak árai az egyedi szerződésből következnek, az esetlegesen elfogadott szerződésmódosításokkal és kiegészítésekkel együtt. Egyedi szerződés hiányában az árak az adott szolgáltatásnyújtásról szóló megállapodás időpontjában érvényes aktuális árlistából származnak, amely bármikor kérhető a fiss-től.

(2) A feltüntetett árak nem tartalmazzák a biztosítás, a csomagolás, a szállítás, a be- és kirakodás költségeit, az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló mozgása során esetlegesen felmerülő adókat, illetékeket és vámokat, a pénzforgalom járulékos költségeit és a mindenkori törvényes hozzáadottérték-adót, amennyiben alkalmazandó.

6. § Fizetés és nemfizetés

(1) Eltérő megállapodás hiányában a fiss számlái a számla kézhezvételét és az áru leszállítását követően azonnal, levonás nélkül fizetendők. Megengedett részszállítás esetén ez azonnal kiszámlázható.

(2) Amennyiben előlegfizetésről állapodtak meg, a szolgáltatást a fiss csak a fizetés beérkezése után nyújtja.

(3) Ha a megrendelő nem fizet az esedékesség napján, a kintlévőségre az esedékesség napjától évi 5%-os kamatot számítunk fel; fenntartjuk a jogot, hogy késedelem esetén magasabb kamatot és további kártérítést követeljünk.

(4) Ha a vevő késedelembe esik, az adott időponttól kezdődően a törvényes mértékű kamatot számítjuk fel. fiss fenntartja a jogot, hogy magasabb késedelmi kártérítést követeljen.

(5) A fiss jogosult arra, hogy az ügyfél ellenkező rendelkezése ellenére a fizetéseket először az ügyfél régebbi tartozásaiba beszámítsa, és tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy milyen típusú beszámításra került sor. Ha már felmerültek költségek és kamatok, a fiss jogosult a fizetést először a költségekre, majd a kamatokra és végül a főkövetelésre beszámítani.

(6) A kifizetés csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a fiss az összeg felett rendelkezni tud.

(7) Ha a fiss olyan körülményekről szerez tudomást, amelyek objektíve megkérdőjelezik az ügyfél hitelképességét, különösen ha az ügyfél leállítja a fizetéseket, vagy ha egy beszedési megbízást elegendő fedezet hiányában visszaküld, a fiss jogosult a teljes fennmaradó tartozást esedékessé tenni. a fiss ebben az esetben is jogosult előlegfizetést vagy biztosíték nyújtását követelni.

7. § Határidők, határidők és teljesítési akadályok

(1) A szállítási és teljesítési időpontok vagy határidők kötelező vagy nem kötelező érvényűként állapíthatók meg. Ha azok kötelezőek, akkor azok érvényességéhez írásba kell foglalni. Ha szállításban állapodtak meg, a szállítási határidők és teljesítési időpontok a szállítmányozónak, fuvarozónak vagy a szállítással megbízott más harmadik félnek történő átadás időpontjára vonatkoznak.

(2) A fiss nem felel a szállítás lehetetlenségéért vagy a teljesítés késedelméért, amely vis maior vagy más, a szerződés megkötésekor előre nem látható események miatt következik be - ide tartoznak különösen a bármilyen jellegű üzemzavarok, az anyag- vagy energiabeszerzés nehézségei, a szállítási késedelmek, a sztrájk, a törvényes kizárás, a hatósági utasítások vagy a szállítók által elrendelt szállítás elmaradása, hibás vagy késedelmes szállítása, még akkor is, ha ezek a fiss beszállítóinál vagy azok alvállalkozóinál következnek be -, amelyekért a fiss nem felelős. A fiss haladéktalanul tájékoztatja a megrendelőt a szállítás ilyen lehetetlenségéről vagy késedelmes teljesítéséről.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti események a fiss számára jelentősen megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a szállítást vagy a teljesítést, és az akadályoztatás és akadályoztatás nem csak átmeneti időtartamú, a fiss jogosult az adott egyedi szerződéstől elállni vagy azt felmondani. Ha az ilyen események átmeneti időtartamú akadályokhoz vezetnek, a szállítási vagy szolgáltatási határidők meghosszabbodnak, vagy a szállítási vagy szolgáltatási határidők az akadály időtartamával és egy ésszerű indulási idővel meghosszabbodnak. Ha az akadály két hónapnál hosszabb ideig tart, a megrendelő jogosult a teljesítetlen résztől elállni, illetve az adott egyedi szerződéstől ésszerű türelmi idő kitűzését követően visszautasítással fenyegetve felmondani.

(4) A (3) bekezdés 2. mondatát megfelelően alkalmazni kell, ha a megrendelő a szerződésszegés miatt nem működik együtt, pl. nem ad tájékoztatást, nem szállít, vagy a megrendelő fizetési késedelembe esik. Ezekben az esetekben azonban a megrendelőnek a szerződéstől való elállási vagy felmondási joga kizárt.

(5) Ha a szerződő felek utólag más vagy kiegészítő szolgáltatásokról állapodnak meg, amelyek érintik a megállapított határidőket, akkor ezeket a határidőket ésszerű idővel meg kell hosszabbítani.

(6) A megrendelő 15. § (A fiss felelőssége) szerinti jogai és a fiss törvényes jogai, különösen a teljesítési kötelezettség kizárása esetén (pl. a teljesítés lehetetlensége vagy ésszerűtlensége és/vagy utólagos teljesítés miatt), érintetlenül maradnak.

8. § Emlékeztetés és póthatáridő kitűzése az ügyfél által

(1) A további szolgáltatáscsere teljesítési problémák miatti megszüntetését (pl. elállás, indoklással történő felmondás vagy teljesítés helyett kártérítés esetén), valamint a megállapított ellenszolgáltatás megrendelő általi csökkentését minden esetben az ok megjelölésével és a kijavításra ésszerű türelmi idő kitűzésével kell megfenyegetni. A felmondás vagy a csökkentés csak a határidő eredménytelen elteltét követően válhat hatályossá. A BGB 323. § (2) bekezdésének eseteiben a határidő kitűzése mellőzhető.

(2) Az ügyfél minden ezzel kapcsolatos nyilatkozatának, különösen a felszólításnak és a határidő-hosszabbításnak írásban kell megtörténnie ahhoz, hogy hatályosak legyenek. A póthatáridőnek ésszerűnek kell lennie. Az ügyfél által kitűzött két hétnél rövidebb határidő csak különösen sürgős esetben ésszerű.

9. § Elszámolás, visszatartás és engedményezés

(1) A megrendelő csak akkor jogosult beszámításra és visszatartásra, ha az esedékes ellenkövetelések jogerősen megállapítottak, nem vitatottak vagy döntésre készen állnak. A megrendelő azonban az 1. mondatban foglalt további feltételek nélkül

a) akkor is jogosult a beszámításra, ha a fiss olyan követelésével szemben kíván beszámítani, amely a megrendelő követelésével kölcsönös viszonyban áll (pl. a nem teljesítés vagy késedelem miatti kártérítési követelés beszámítása a fizetendő ellenszolgáltatás megfizetésére irányuló követeléssel szemben),

b) akkor is jogosult a visszatartásra, ha a visszatartási jogot ugyanabból a szerződéses jogviszonyból származó ellenkövetelés miatt érvényesítik.

(2) A HGB 354a §-ának (német kereskedelmi törvénykönyv) területét kivéve a megrendelő a fiss-szel szembeni követeléseit csak a fiss előzetes írásbeli hozzájárulásával engedményezheti harmadik személyekre.

10. § Szállítás, kockázatátadás, költségviselés, részszállítás

(1) Eltérő megállapodás hiányában minden szállítás a megrendelő kockázatára és költségére történik. A szállítás további részleteit, pl. a szállítási hely meghatározását és az INCOTERMS megállapodását az egyedi szerződésben kell szabályozni.

(2) A fiss jogosult részszállításokat végezni, ha a részszállítás a szerződés szerinti rendeltetés keretein belül az ügyfél számára használható, a többi megrendelt szolgáltatás teljesítése biztosított, és az ügyfélnek emiatt nem keletkezik jelentős többletkiadás vagy többletköltség (kivéve, ha a fiss vállalja e költségek viselését).

11. § A tulajdonjog fenntartása

(1) Az üzleti kapcsolatból származó valamennyi olyan követelés (ideértve az ezen üzleti kapcsolatra korlátozott folyószámla-jogviszonyból származó valamennyi egyenlegkövetelést is) teljesítéséig, amely a fiss-t az ügyféllel szemben bármilyen jogcímen megilleti, a fiss-t a következő biztosítékok illetik meg.

(2) A leszállított áruk a fiss tulajdonában maradnak az összes biztosított követelés teljes kiegyenlítéséig. Az áruk, valamint az alábbi rendelkezések szerint a helyükbe lépő, tulajdonjog-fenntartással érintett áruk a továbbiakban "tulajdonjog-fenntartás alá eső áruk". Amennyiben a továbbiakban az áru vagy egy tétel értékére hivatkozunk, a számlaértéket, számla hiányában a listaárat, listaár hiányában pedig a tárgyi értéket értjük.

(3) A megrendelő a lefoglalt árut ingyenesen és a gondos üzletember gondosságával tárolja fiss. Köteles a lefoglalt árut megfelelően biztosítani, és a fiss kérésére a biztosításról igazolást adni.

(4) A megrendelő jogosult a tulajdonjog-fenntartás alá eső árukat a rendes üzletmenetben feldolgozni, valamint más tárgyakkal - beleértve az ingatlanokat is - összekapcsolni és összekeverni (a továbbiakban együttesen "feldolgozás" vagy "feldolgozás") és értékesíteni, amíg a realizálási eset be nem következik (11. pont). A zálogjog és a tulajdonjog biztosítéki célú átruházása nem megengedett.

(5) Amennyiben a fenntartott árut a megrendelő feldolgozza, úgy megállapodás szerint a feldolgozás a fiss mint gyártó nevében és számlájára történik, és a fiss közvetlenül tulajdonjogot vagy - ha a feldolgozás több tulajdonos anyagából történik, vagy a feldolgozott dolog értéke magasabb, mint a fenntartott áru értéke - az újonnan létrejött dolog tulajdonjogát (törtrészes tulajdonjogát) szerzi meg a fenntartott áru értékének és az újonnan létrejött dolog értékének arányában. Abban az esetben, ha a fiss javára nem történik ilyen tulajdonszerzés, és az újonnan létrehozott dolog ingó dolog, az ügyfél már most az újonnan létrehozott dolog jövőbeni tulajdonjogát vagy résztulajdonát az 1. mondatban említett arányban biztosítékként a fissre ruházza át.

(6) A fenntartott áru továbbértékesítése esetén a vevő már most biztosítékként a fiss-re engedményezi a vevővel szemben keletkező követelést - a fiss-nek a fenntartott áru tekintetében fennálló társtulajdona esetén azonban csak a társtulajdonrész arányában. Ugyanez vonatkozik azokra az egyéb követelésekre is, amelyek a fenntartott áruk helyébe lépnek, vagy egyébként a fenntartott árukkal kapcsolatban keletkeznek, mint például a biztosítási követelések vagy az elvesztés vagy megsemmisülés esetén a kártérítési igények.

(7) Ha a megrendelő a tulajdonjog fenntartása alá tartozó árut a megrendelője ("végfelhasználó") nevében dolgozza fel, már most biztosítékként - de csak a fiss tulajdonrészének arányában - a fiss-re engedményezi a szállítás és feldolgozás ellenértékeként őt megillető követelését. Ha a tulajdonjog-fenntartás alá eső árukat ingatlanokkal kombinálják, az engedményezett követelés összegét a fiss által szállított tulajdonjog-fenntartás alá eső áruk értékének és az egyéb kombinált ingóságok értékének arányában kell meghatározni.

(8) A megrendelő visszavonásig jogosult a (6) és (7) bekezdés szerint engedményezett követelések behajtására. Az ügyfél köteles az engedményezett követelésekre teljesített kifizetéseket a biztosított követelés összegéig haladéktalanul továbbítani a fissnek. Alapos ok, különösen fizetési késedelem, a fizetések beszüntetése vagy az ügyfél túlzott eladósodására vagy fenyegető fizetésképtelenségére utaló indokolt jelek esetén a fiss jogosult az ügyfél behajtási jogosultságát visszavonni. a fiss jogosult továbbá előzetes figyelmeztetés és ésszerű fizetési határidő betartása és eredménytelen lejárta után a biztosítéki célú engedményezést nyilvánosságra hozni, az engedményezett követeléseket realizálni és az ügyféltől a végfelhasználókkal szemben a biztosítéki célú engedményezés nyilvánosságra hozatalát követelni. A 3. mondat szerinti fontos ok fennállása vagy a 4. mondat szerinti határidő eredménytelen lejárta esetén a megrendelő köteles a fiss számára a végfelhasználóval szembeni jogérvényesítéshez szükséges információkat megadni és a szükséges dokumentumokat átadni.

(9) Ha harmadik személyek a tulajdonjog-fenntartás alá eső árukhoz - különösen lefoglalás útján - hozzáférnek, a megrendelő haladéktalanul tájékoztatja őket a fiss tulajdonjogáról, és erről tájékoztatja a fiss-t, hogy a fiss érvényesíthesse tulajdonjogát. Ha a harmadik fél nem képes megtéríteni a fiss-nek az ezzel kapcsolatban felmerült bírósági vagy peren kívüli költségeket, akkor a megrendelő felel érte a fiss-nek.

(10) A fiss a tulajdonjog-fenntartás alá eső árukat, valamint az azokat helyettesítő tárgyakat vagy követeléseket felszabadítja, amennyiben azok értéke több mint 10%-kal meghaladja a biztosított követelések összegét. Az ezt követően felszabadítandó tételek kiválasztása a fiss feladata.

(11) Ha a fiss a megrendelő szerződésellenes magatartása - különösen fizetési késedelem - esetén a szerződéstől eláll (realizációs esemény), a fiss jogosult a fenntartott áruk visszaszolgáltatását követelni.

12. § Vizsgálati és hibabejelentési kötelezettség

(1) A megrendelő köteles az árut a szállítást követően haladéktalanul megvizsgálni, és ha hibát észlel, azt haladéktalanul írásban, a hiba tüneteinek pontos leírásával közölni velünk, amennyiben ez a rendes üzletmenetben megvalósítható. A nyilvánvaló hibákat minden esetben a szállítástól számított 5 munkanapon belül írásban kell bejelenteni, a szemrevételezéskor nem látható hibákat pedig a felfedezéstől számított ugyanezen időtartamon belül. A megrendelő köteles minden lényeges funkciót alaposan tesztelni, mielőtt megkezdené az üzemszerű használatot.

(2) Az (1) bekezdést a vevő által a hibafelelősség hatálya alá tartozó későbbi szállításokra is alkalmazni kell.

(3) Ha a megrendelő elmulasztja az értesítést, az árut jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a hiba az ellenőrzés során nem volt felismerhető.

(4) Ha az ilyen hiba csak az átadás után válik nyilvánvalóvá, a bejelentést a felfedezést követően haladéktalanul meg kell tenni; ellenkező esetben az árut e hibára tekintettel is jóváhagyottnak kell tekinteni.

(5) Ha a fiss a hibát csalárd módon elhallgatta, vagy a teljesítés minőségéért garanciát vállalt, a fiss nem hivatkozhat a fenti rendelkezésekre.

13. § Tárgyi hibák

(1) Az áru az egyedi szerződésben leírtak szerint rendelkezik a megállapodás szerinti minőséggel, alkalmas a szerződésben feltételezett, egyébként szokásos felhasználásra, és az ilyen típusú áruknál szokásos minőséggel rendelkezik.

(2)A dologi hibák miatti igények kizárásra kerülnek különösen abban az esetben, ha

a) használt áruk adásvételére vonatkozó adásvételi szerződés esetén;

b) olyan fiss általi szállítások és szolgáltatások, amelyekért a megrendelő nem tartozik ellenszolgáltatással, különösen a képzés és oktatás;

c) csak a megállapodás szerinti minőségtől való jelentéktelen eltérések és csak a használhatóság jelentéktelen károsodása;

d) az azon alapuló értékcsökkenések, hogy a megrendelő vagy a megrendelő által megbízott harmadik fél helytelenül tárolta, szállította, telepítette, üzemeltette vagy használta az árut, változtatásokat vagy módosításokat végzett az árun, olyan alkatrészeket cserélt ki vagy olyan fogyóeszközöket használt, amelyek nem felelnek meg az eredeti előírásoknak, amennyiben ez nem a fiss hibája;

e) a 12. § szerinti szerződéses vizsgálati vagy hibabejelentési kötelezettség megsértése;

f) a német kereskedelmi törvénykönyv (HGB) 377. és 381. §-a szerinti törvényes vizsgálati vagy hibabejelentési kötelezettség megsértése;

g) olyan hibák, amelyekről a megrendelő a szerződés megkötésekor tudott; ha a hiba súlyos gondatlanság miatt maradt ismeretlen a megrendelő előtt, a megrendelő csak akkor érvényesíthet e hiba miatt jogokat, ha a fiss a hibát csalárd módon eltitkolta, vagy a dolog minőségéért garanciát vállalt;

h) a külföldre történő szállítás vagy szolgáltatás, valamint abban az esetben, ha az árut a Német Szövetségi Köztársaságon kívüli területen történő továbbértékesítésre vagy felhasználásra szánják, ha az áru olyan műszaki szabványokat, jogi vagy egyéb szuverén előírásokat sért, amelyek a vevő országában vagy a Német Szövetségi Köztársaságon kívüli más területen, ahol az árut továbbértékesítésre vagy felhasználásra szánják, érvényesek, és amelyeket a fiss nem ismert, és nem is kellett volna ismernie; a fiss nem köteles a külföldi jog sajátosságait vizsgálni.

(3) A megrendelő köteles a fiss-t a hibák elemzésében és a hibák elhárításában támogatni azáltal, hogy a felmerülő problémákat konkrétan leírja, a fiss-t átfogóan tájékoztatja, és a hibák elhárításához szükséges időt és lehetőséget biztosítja a fiss számára.

(4) A hibát a fiss választása szerint a hiba helyszíni vagy a fiss üzlethelyiségében történő eltávolításával, vagy a hibát nem tartalmazó áru leszállításával orvosolja. A hiba miatt legalább három kijavítási kísérletet kell elfogadni.

(5) Az áru hibás voltának vizsgálata érdekében a fiss mérlegelése szerint

a) az árut vagy az áru egy részét a fiss-nek javítás és későbbi visszaküldés céljából elküldik; a vámmentes vagy nem megfelelően frankált küldeményektől tartózkodni kell, a vámmentes vagy nem megfelelően frankált küldeményeket a fiss nem fogadja el;

b) a fiss szerviztechnikusa a vásárlóval történt előzetes egyeztetést követően a helyszínen, a vásárló telephelyén végzi el a javítást.

(6) Az ellenőrzéshez és az utólagos teljesítéshez szükséges költségeket, különösen a szállítási, utazási, munka- és anyagköltségeket, valamint adott esetben a ki- és beszerelési költségeket a fiss a jogszabályi előírásoknak megfelelően viseli vagy megtéríti, ha ténylegesen hiba áll fenn. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a költségek azért emelkednek, mert az áru a rendeltetésszerű használat helyétől eltérő helyen található. Amennyiben a vevő által bejelentett hiba nem állapítható meg, vagy a fiss nem felelős a funkciócsökkenésért, különösen a (2) bekezdés d) pontja szerint, a vevő viseli a fiss költségeit a megállapított vagy szokásos árak szerint, kivéve, ha a vevő számára nem volt felismerhető a hibásság hiánya.

(7) A fiss által szállított, más gyártók tárgyainak olyan hibái esetén, amelyeket a fiss engedélyezési vagy ténybeli okokból nem tud orvosolni, a fiss saját belátása szerint a szállítójával szemben érvényesíti a hibaigényét, vagy a vevőre engedményezi azt. A fiss-szel szemben a jelen 13. § szerinti hibakövetelések a hibaköveteléseknek a megrendelőre történő engedményezése esetén csak annyiban állnak fenn, amennyiben a fent említett követeléseknek a fiss szállítójával szembeni jogi érvényesítése sikertelen volt, anélkül, hogy a megrendelő ezért felelős lenne, vagy hiábavaló, például fizetésképtelenség miatt. A jogvita időtartama alatt a megrendelőnek a fiss-szel szembeni vonatkozó hibaigényei elévülnek. a fiss megtéríti a megrendelőnek a jogvita költségeit, amelyek a költségtörvények szerint megtéríthetők, amennyiben a megrendelő és jogi képviselői a körülményekhez képest szükségesnek tarthatták azokat, és azok a fiss szállítójától nem téríthetők meg.

(8) A megrendelő e 13. § szerinti jogainak kizárása és korlátozása nem alkalmazható, amennyiben a fiss csalárd módon járt el, vagy a dolog minőségéért garanciát vállalt.

(9) A fiss által felróható hiba miatti kártérítési felelősség és a hiábavaló költségek megtérítésének terjedelmére és mértékére a 15. § (A fiss felelőssége) az irányadó.

14. § Joghibák

(1) A fiss szavatolja, hogy az árut a Német Szövetségi Köztársaság területén nem terhelik harmadik személyek jogai. fiss csak a Német Szövetségi Köztársaság területére vonatkozóan köteles ellenőrizni az ellentétes iparjogvédelmi vagy egyéb harmadik személyek szellemi tulajdonát.

(2) Külföldi szállítás esetén, valamint abban az esetben, ha az árut a Németországi Szövetségi Köztársaságon kívüli területen történő továbbértékesítésre vagy felhasználásra szánják, az ellentétes iparjogvédelmi jog vagy harmadik személyek egyéb szellemi tulajdonjogai miatti joghiány csak akkor áll fenn, ha a fiss a szerződés megkötésekor tudott vagy tudnia kellett erről.

(3) Jogcímhiba esetén a fiss szavatosságot vállal, amennyiben a fiss választása szerint az árut úgy módosítja vagy kicseréli, hogy harmadik személyek jogait már nem sérti, de az áru továbbra is a szerződésben vállalt funkciókat tölti be, vagy a megrendelőnek licencszerződés megkötésével biztosítja a felhasználási jogot.

(4) A megrendelő köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a fiss-t, ha harmadik személyek tulajdonjogokat (pl. szerzői jog, védjegy vagy szabadalmi jog) érvényesítik az áruval kapcsolatban. A megrendelő felhatalmazza a fiss-t, hogy a vitát kizárólag a harmadik féllel folytassa le. Ha a fiss él ezzel a felhatalmazással, a megrendelő a fiss hozzájárulása nélkül nem ismerheti el saját kezdeményezésére a harmadik fél követeléseit. a fiss ekkor saját költségén védi meg a harmadik fél követeléseit, és megtéríti a megrendelőnek az ezen követelésekkel szembeni védekezéssel kapcsolatos valamennyi szükséges költséget, amennyiben azok nem a megrendelő kötelességszegő magatartásán alapulnak (pl. az áru szerződésszegő használata).

(5) A 13. § (2) bekezdésének e) és f) pontja, valamint a (6), (7), (8) és (9) bekezdések megfelelően alkalmazandók.

15. § A fiss felelőssége

(1) A fiss kártérítési felelőssége, függetlenül a jogalapoktól (pl. lehetetlenség, késedelem, hibás vagy helytelen szállítás vagy teljesítés, szerződésszegés és károkozás), a jelen 15. § (A fiss felelőssége) szerint korlátozott, amennyiben a felelősség a fiss hibáját feltételezi.

(2) A fiss felelőssége az egyszerű gondatlanságért kizárt, kivéve, ha egy sarkalatos kötelezettség megszegéséről van szó. Ilyen sarkalatos kötelezettség megszegése esetén a fiss felelőssége egyszerű gondatlanságért a szerződéskötéskor előre látható és a szerződésre jellemző károkra korlátozódik. a fiss azonban egyszerű gondatlanságért legfeljebb az egyedi szerződésben megállapított felelősségi korlátok mértékéig felel.

(3) Súlyos gondatlanság esetén a fiss felelőssége a szerződés megkötésekor előre látható és a szerződésre jellemző károkra korlátozódik.

(4) Amennyiben a fiss kötelességszegése olyan szállításokra és szolgáltatásokra vonatkozik, amelyeket a fiss önként és ingyenesen nyújt az ügyfélnek (pl. ajándék, kölcsön vagy ingyenes üzleti szolgáltatás keretében, valamint puszta szívesség esetén), az egyszerű gondatlanságért való felelősség teljes egészében kizárt. Amennyiben a fiss a szerződés megkötése után műszaki tájékoztatást vagy tanácsadást nyújt, és ez a tájékoztatás vagy tanácsadás nem része a fiss által szerződésszerűen vállalt szolgáltatási körnek, ez ingyenesen és a gondatlanul adott hamis tájékoztatásért vagy tanácsadásért való felelősség kizárásával történik.

(5) A jelen 15. §-ban (A fiss felelőssége) foglalt felelősségkizárások és -korlátozások a hiábavaló költségek megtérítésére vonatkozó igényekre is megfelelően alkalmazandók.

(6) A jelen 15. §-ban (A fiss felelőssége) foglalt felelősségkizárások és -korlátozások ugyanilyen mértékben érvényesek a fiss szervei, törvényes képviselői, alkalmazottai és egyéb közreműködői javára. Hibás szállítás vagy szolgáltatás esetén ugyanígy érvényesek azon szállítók javára is, akiktől a fiss a hibás szállítást vagy szolgáltatást részben vagy egészben beszerezte.

(7) A jelen 15. § (A fiss felelőssége) korlátozásai nem vonatkoznak a fiss felelősségére szándékos magatartás miatt, az élet, a test vagy az egészség sérülése miatt, csalárd szándék esetén, szavatosság vállalása esetén vagy a termékfelelősségi törvény szerinti igények esetén.

16. § Elévülés

(1) Az elévülési idő

a) az elállásból vagy csökkentésből származó díjazás visszafizetésére vonatkozó, dologi hibából vagy joghibából eredő követelések esetében az elállásra vagy csökkentésre vonatkozó jogerős nyilatkozat megtételétől számított egy év; az elállás vagy csökkentés csak akkor hatályos, ha azt a dologi hiba esetében a b) pont szerinti, illetve a joghiba esetében a c) pont szerinti határidőn belül nyilatkoznak;

b) egy év az elállásból vagy csökkentésből származó díjazás visszafizetésének tárgyát nem képező lényeges hibákból eredő követelések esetében;

c) két év az olyan joghibákból eredő igények esetében, amelyeknek nem tárgya az elállásból vagy csökkentésből eredő díjazás visszafizetése; ha azonban a joghiba egy harmadik személy kizárólagos jogában rejlik, amely alapján a harmadik személy követelheti a megrendelőnek átadott dolgok átadását vagy megsemmisítését, a törvényes elévülési idő alkalmazandó;

d) két év a díjazás visszafizetésére, kártérítésre vagy hiábavaló költségek megtérítésére irányuló, nem dologi hibán vagy joghibán alapuló igények esetében.

(2) Eltérő egyedi szerződéses kikötés hiányában az elévülési idő az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a jogszabályi rendelkezések, különösen az alkalmazandó hibafelelősségi törvény szerint, a d) pont esetében a d) pont szerinti esetben attól az időponttól kezdődik, amikor a megrendelő az igényt megalapozó körülményről tudomást szerzett, vagy súlyos gondatlanság nélkül tudomást kellett volna szereznie.

(3) Az elévülési idő legkésőbb a BGB 199. §-ában meghatározott maximális határidők lejártával kezdődik.

(4) A fentiektől eltérően a törvényes elévülési rendelkezések alkalmazandók

a) a súlyos gondatlanságból eredő kártérítési és hiábavaló költségtérítési igények esetén, valamint a 15. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben,

b) a 438. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a hiba miatti igények esetében. 1. sz. 2. BGB,

c) a bérleti szerződés felmondását követő költségtérítési igények esetében, valamint

d) az (1) bekezdésben említetteken kívüli valamennyi követelés esetén.

17. § Titoktartás, szerződéses szankció a titoktartás megsértése esetén, adatvédelem

(1) A Megbízó kötelezettséget vállal arra, hogy minden bizalmas információt szigorúan bizalmasan kezel, és kizárólag az egyedi szerződés teljesítése céljából használja fel.

(2) Bizalmas információ az üzleti kapcsolatból származó minden olyan információ, amely a fiss kifejezett kívánsága és/vagy az egyedi eset körülményei szerint titokban tartandó.

(3) A titoktartási kötelezettség nem, vagy már nem terjed ki az olyan információkra, amelyek bizonyíthatóan

a) a nyilvánosságra hozatalt megelőzően ismertek vagy általánosan hozzáférhetőek voltak, vagy a nyilvánosságra hozatalt követően váltak ismertté vagy általánosan hozzáférhetővé az ügyfél közreműködése vagy hibája nélkül, vagy,

b) a bejelentést megelőzően már ismertek az ügyfél számára, vagy azt követően egy harmadik fél a titoktartási kötelezettség megsértése nélkül közölte velük,

c) az ügyfél a közléstől függetlenül fejlesztette ki,

d) kötelező hatósági vagy bírósági utasítás vagy kötelező jogszabályi rendelkezés miatt kell nyilvánosságra hozni, amelynél elegendő, ha az ügyfél gondos vizsgálat után ésszerűen feltételezhette az ilyen nyilvánosságra hozatali kötelezettséget; az ügyfél köteles a fiss. a kikényszerített nyilvánosságra hozatalról - amennyiben ez jogszerű - előzetesen tájékoztatni, és a nyilvánosságra hozatalt a szükségesre korlátozni.

(5) A fenti, titoktartásra vonatkozó rendelkezések a szerződés megszűnése által nem érintettek, és határozatlan ideig érvényesek. A titoktartásra vonatkozó további törvényi kötelezettségek változatlanul fennmaradnak.

(6) Az ügyfél köteles betartani a mindenkor hatályos adatvédelmi szabályokat.

18. § Közlemények és nyilatkozatok

(1) Eltérő szabályozásra figyelemmel a BGB 126b § szerinti szöveges forma (pl. e-mail és fax) elegendő, de szükséges is a szerződés rendes teljesítésével járó nyilatkozatok és értesítések érvényességéhez. A szerződéses jogviszonyt módosító, megszüntető vagy más módon átalakító (pl. felmondó) nyilatkozatoknak, illetve azoknak a nyilatkozatoknak, amelyek esetében a jelen ÁSZF vagy a törvény ezt kifejezetten előírja, azonban írásba kell foglalni (BGB 126. §), ahol a határidő betartásához elegendő a távközlési úton történő továbbítás, ha a címzett az eredeti írásbeli nyilatkozatot a lehető legrövidebb időn belül megkapja. A 2. mondat szerinti írásbeliség követelménye az írásbeliség követelményétől való eltekintésre vonatkozó megállapodásra is vonatkozik.

(2) Az e-mailt - az ellenkező bizonyításáig - a másik féltől származónak kell tekinteni, ha az e-mail tartalmazza a feladó nevét és e-mail címét, valamint az üzenet zárásaként a feladó nevét.

19. § Záró rendelkezések

(1) A jelen ÁSZF, valamint az ezek alapján kötött valamennyi egyedi szerződés kizárólag a Németországi Szövetségi Köztársaság jogának hatálya alá tartozik. Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló ENSZ-egyezmény (CISG) nem alkalmazható; az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló ENSZ-egyezmény kötelező rendelkezései (különösen a 12. cikk, a 28. cikk és a 89. és azt követő cikkek CISG) érintetlenül maradnak.

(2) Amennyiben a megrendelő kereskedő, közjogi jogi személy vagy közjogi különalapítvány, vagy a Német Szövetségi Köztársaságban nincs általános illetékességi helye, a jelen ÁSZF bevonásával kötött egyedi szerződésekkel kapcsolatos valamennyi jogvita kizárólagos illetékességi helye a fiss székhelye. Ezen túlmenően a fissnek az ügyféllel szemben indított peres eljárásokra bármely más törvényes joghatósági hely is alkalmazandó. A kizárólagos joghatóságra vonatkozó kötelező törvényi rendelkezéseket ez a szabályozás nem érinti.

(3) Ha az ügyfél kereskedő, közjogi jogi személy vagy közjogi különalapítvány, a teljesítés helye a fiss székhelye, kivéve, ha az egyedi szerződés másként rendelkezik.

(4) Amennyiben az ügyféllel a jelen ÁSZF alapján kötött egyedi szerződés kiskapukat tartalmaz, úgy kell tekinteni, hogy e kiskapuk kitöltésére olyan joghatályos rendelkezésekben állapodtak meg, amelyekben a felek az egyedi szerződés gazdasági céljainak megfelelően állapodtak volna meg, ha a kiskaput ismerték volna.